Egyterű elegancia

Jól konstruált térkapcsolatok, letisztult és egyedi megoldások jellemzik azt a Suto Interior Architects tervezte belvárosi otthont, amely egyben a tulajdonossal való produktív együttműködésnek is kiváló példája.

Központi tér. Az étkező és a saját tervezésű, kazettás tárolók a középső fal köré szerveződnek, melyek a nappalival mind hangulatban, mind színben egységet alkotnak. Az étkezőasztalnál Konstantin Grcic Chair One székein foglalhatunk helyet, a világításról Tom Dixon Mirror Ball függőlámpái gondoskodnak

Az egykori szabdalt terek helyett egybefűzött helyiségek és finom átlátások jellemzik a diplomatanegyedben található otthont, amelyet az átalakítás előtt még a tetősíkok metsződése is széttagolt. Lázár Levente tulajdonos a lakásvásárlás után bár körvonalazta koncepcióját, és számos bútordarabot is megvásárolt, úgy érezte, a tökéletes téralkotáshoz belsőépítészek segítségét kell kérnie. Internetes kutatásai nyomán a Suto Interior Architects mellett döntött, mivel Sütő Kata és Sütő László referenciamunkái láttán a tervezőket rokon lelkűeknek érezte. Levente finoman stílusos, világos tereket, fehér felületeket szeretett volna lakásában érvényesíteni, amelyek letisztult hatást keltve teljesednek ki átláthatóságukban és egyterűségükben. A szeparált kialakítástól mentes létformára vágyó közgazdász számára a belsőépítészek a szobákat megszabadították a felesleges tégláktól, és a helyiségeket teljesen megnyitották, vagy épp transzparens térelválasztó üvegpanelekkel fűzték őket egymásra. A tetősíkok metsződése miatt a belsőépítészek számára nem volt kérdéses, hogy egységes felületekkel és homogén színekkel dolgozzanak – hiszen a különböző síkokra vetett fény-árnyék játék az otthonnak amúgy is karakteres jelleget kölcsönöz. A világos tereket ennek fényében a letisztult színek és vonalak hozzák lendületbe, míg a lakáson konzekvensen végigvezetett, fa hatású PVC burkolat is erősíti a terek kontinuitását.

A lakásba jó megérkezni, az előtérből már sejteni lehet az otthon belsőbb tereit. A többfunkciós (nappali-konyha-étkező) központi helyiségbe érkezve szinte kézzel foghatóvá válik, hogy az enteriőr középső fala köré szerveződik az étkező, valamint a saját tervezésű tárolóegység – melyek egyúttal a nappalival is szoros egységet alkotnak. A hálószoba is ebből a téregyüttesből nyílik, finoman veszi fel a lakás ritmusát egy fareluxával ellátott üvegpanel által – ami egyszerre választja le és nyitja meg az intim szféra terét. A háló kazettás műbőr falipaneleinek textúrája a fehér és az ezüst legkülönbözőbb árnyalataiban tündököl, attól függően, hogy épp milyen megvilágítást kap, vagy milyen nézőpontból tekintünk rá. Az alvóblokkban elhelyezett kád az egyszemélyes lakás koncepcióját erősíti, ami a fürdőszobáról teljesen leválva válik a hálószekció szerves berendezésévé. Ez az a tér, ahol Lázár Levente legtöbb idejét tölti, ahol leginkább kiteljesedik a lakás fekvéséből adódó fényélmény, és ahol minden reggel bekúsznak a cirógató napsugarak.

A berendezés egyedi gyártású asztalos-, kárpitos- és lakatosmunkák, valamint designklasszikusok egyvelege. Az előtérben az acél konzolasztal egy filigrán, Sütőék által tervezett darab, csakúgy, mint az egész otthont behálózó, kárpitozott,
tárolóegységeket is rejtő falipanelek. A terekbe megálmodott, személyre szabott darabok mellett a kortárs design is felüti a fejét. Néhány karakteres darab már a tervezési időszak legelején hangsúlyossá vált: ilyen volt Tom Dixon Angle állólámpája vagy Mirror Ball függő világító gömbjei. Konstantin GrcicChair One székeit és a Flos Spun asztalilámpáját a belsőépítészek javasolták. Az utóbbiaktól Levente kezdetben kissé idegenkedett, de ahogy később bevallja: „amint megérkeztek, azonnal a kedvenceim lettek, örülök, hogy hallgattam
Katáékra.”

A hálószobában lévő papírcsillároknak külön történetük van: „Még nagyon régen a New York-i Sohóban láttam meg ezt a lámpát egy kirakatban. Rögtön beleszerettem, de akkor úgy gondoltam, hogy nem cipelem haza... A lámpa évekig a fejemben volt. Öt év múlva, amikor megint New Yorkban jártam, meséltem erről a darabról egy olasz barátomnak, aki a leírásom alapján beazonosította a tárgyat. Végre megvilágosodtam, hogy Tord Boontje tervezéséről van szó, és a design a Midsummer fantázianevet viseli. Egyúttal a bolt címét is megtudtam, ahol beszerezhetem. Úgy éreztem, hogy most már nem érdekel, veszek kettőt, hátha nem lesz elég egy az új lakásba... És milyen igazam lett, a hálószobámban pont kettőre volt szükség! A jellegzetes papírcsoda azóta valamennyi itt megforduló vendég legkedvesebb darabja…”

A tulajdonos szépérzéke a lakás egyéb területein is megmutatkozik, például a tavaly elhunyt kortárs magyar festőművész, Herpai Zoltán festményeinek kiválasztásánál is, amelyekkel a terek tudatosan kialakított monokróm hatását oldja. Így nem csoda, hogy Sütő Kata és Sütő László Leventében egy kifinomult, inspiratív személyiségre talált. És a kellemes élmény fordítva is igaz: a megbízó kezdeti megérzései is igaznak bizonyultak… Olyannyira, hogy végül az eredményes, jó hangulatban eltelt közös munka elmosta a munka- és baráti kapcsolat határait. „Kata és Laci számos dologban különböznek, ami munkáikra nagyon jó hatással van, így válnak közös terveik sokszínűvé, kreatívvá és jól átgondolttá – vallja a kalandos utazásokat kedvelő megrendelő, aki az utóbbi időben előszeretettel látogatja a katalán fővárost, és nem titkolt célja, hogy vásároljon ott egy kisebb ingatlant – ha egyszer erre sor kerül, minden bizonnyal tudni fogja, kikhez forduljon bizalommal.