Szöveg Molnár Szilvia

Portréfotó Batár Zsolt

Fotó és látványterv sporaarchitects (M4 Fővám téri állomás, óvoda) Varga Magdolna (Leonardo Kert)

PROGRESSZÍV VÁROSÉPÍTŐ

	ÓVODA Törökbálint, 1800 m² / Tervezőcsapat: sporaarchitects: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya / tervpályázat II. díj, a Média Építészeti Díja 2005 / Az épület egyszerre utal „városias” kialakításra (tetőelem) és a falusias beépítés léptékére (tető alatti aula-utca, csoportszobák). A tetőre nagyméretű perforációként kerülnek az óvodások jelei, melyek bevilágítókként, ablakokként és ajtókként funkcionálnak.

A H.O.M.E Budapest új főépítészével, Finta Sándorral beszélgetett.

Nem tartozol a magányosan tervező, visszahúzódó építészek közé, épp ellenkezőleg, klasszikus csapatjátékosként ismerhetünk téged. A sporaarchitectsben a partnereiddel közösen jegyzitek a projekteket,
a KÉK Alapítvány kuratóriumi elnöke vagy. Budapest főépítészeként egy merevebb, bürokratikusabb struktúrába csöppentél. Mit hoztál magaddal ebbe a pozícióba?

Még nagyon az elején vagyok a munkámnak. Persze a hivatali struktúrának van egy merev keretrendszere, de ezen belül azért létezik mozgástér, tere van annak a szemléletnek, amit eddig is képviseltem. A nyitottságnak, az együttműködésre való törekvésnek ebben a pozícióban is fontos szerepe van – például a kerületekkel való egyeztetésekben. Az együttműködésen túl azt is lényegesnek tartom, hogy megmutassuk a civilek számára, milyen munka folyik itt a fővárosnál, hogy miről is szól a városfejlesztés.

Mi jelent kihívást, ami miatt elfogadtad a főépítészi tisztséget?

Az ambicionált, hogy abból az építészi, urbanisztikai értékrendből, amit a KÉK-kel, illetve a sporaarchitectsszel is képviseltünk, be lehet-e hozni elveket, gondolatokat
erre a területre. Az is nagy kihívás, hogy az építészszakma meg tudja-e szólítani a politikát olyan módon, hogy bizonyos döntések, szemben azzal, ahogyan eddig történtek, valóban szakmai szinten dőljenek el. De talán ami a legfontosabb, létre kell hozni Budapest reális jövőképét, azt a fejlesztési koncepciót, amely meghatározza, milyen fejlesztéseket szeretne látni a város rövid, közép- és hosszú távon. Ennek a folyamatnak kell az élére állni.

Nagyjából egy évvel ezelőtt, még Kerekes György tevékenysége alatt indult el egy hosszú távú városfejlesztési koncepció kidolgozása. A munka végén ért a kinevezés, vagy még a stratégiák kidolgozásának folyamatában vagytok?

Abszolút a folyamatba kapcsolódtam bele, éppen a helyzetelemzést követő részébe. Albrecht Ute várostervező vezetésével a BFVT (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. – M. Sz.) végezte a helyzetelemzéseket, és egy integrált szemléletű munkacsoport dolgozik a koncepció előkészítésén. De be tudok hozni néhány plusz szakembert ebbe a csapatba. Négy alapvető irányvonala, nagyobb fejezete van ennek a koncepciónak: Budapest térségi szerepének vizsgálata, társadalmi és gazdasági aspektusok vizsgálata, illetve az épített környezetre vonatkozó nagy fejezet. Ezeken belül határozzuk meg a városfejlesztés céljait. A különféle adatok felmérése már megtörtént, olyan mutatók elemzése és értelmezése, amikkel eddig nem dolgoztak. Például a kereskedelmi, oktatási intézmények száma, elhelyezkedése a városon belül, vagy a kulturális létesítmények, a fővárosi tulajdonú ingatlanállomány felmérése. Megnéztük azt is, hogy ma a fővárosban egy főre hány négyzetméternyi zöld terület jut. Bizonyos esetekben megdöbbentő számok jöttek ki, mondok egy példát: ma egyetlen budapesti játszótérre 305 gyerek jut. Jelenleg a mutatókon alapuló vizsgálatok
nyomán olyan döntés-előkészítő anyagot készítünk a városvezetés számára, ami alapján eldönthető, hogy az elkövetkező 20-25 évben milyen prioritások mentén szerveződjön, épüljön a város.

Ez az előterjesztés nem nyilvános?

Miközben alakult, voltak fókuszpontos társadalmi egyeztetések erről a Fugában, ahová meghívtak civil és szakmai szervezeteket. Ők hozzátették a formálódó anyaghoz a saját elképzeléseiket, a tervezetbe esetenként ezekből is beemeltünk. Nagyjából a jövő év elejére várható, hogy a városvezetés a nyilvánosság elé tárja a koncepciót. Ezt követően készül majd a hét évre szóló stratégia, amely a koncepcióban rögzített várospolitikai célokat konkrét projektekhez rendeli.

LEONARDO KERT Corvin sétány, Budapest / projekt: Kortárs Építészeti Központ / A 2012-ben nyílt közösségi kerttel a KÉK missziója, hogy segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését.

Mennyi időd marad a sporaarchitectsre és a KÉK-re?

A sporaarchitectsre igazán nem sok, de Budapest területén a főépítészi pozíció miatt nem is tervezhetek. A KÉK-ben minden kuratóriumi ülésen ott vagyok, továbbra is részt veszek a döntésekben.

A közeljövőben milyen városfejlesztési projektek várhatók?

Főként a közösségi közlekedéshez kapcsolódó beruházások, mivel elsősorban erre és az energiahatékonyságot célzó beruházásokra van uniós forrás. Ami nagyon aktuális, az az őrmezői intermodális csomópont, a P+R parkoló és buszpályaudvar megvalósítása, ez a 4-es metró befejezéséhez kapcsolódó projekt, és a Széll Kálmán tér rendezése, ami pedig a budai fonódó villamos projekt része. A következő időszakban lehívható uniós források egy része viszont olyan integrált szemléletű városfejlesztésekre állnak majd rendelkezésre, amilyenekre nálunk még nem igazán volt gyakorlat. Ezek azért is nagyon fontosak, mert sok olyan jellegű projektet lehet elindítani általuk, ami más szakágak, például szociológusok, és a civilek bevonását is igénylik. Rövid időn belül látható eredményeket lehetne elérni a meglévő civil kezdeményezések felkarolásával is, mint az üres területek hasznosításával létrejövő közösségi kertek, játszóterek, amelyek mind a rehabilitáció egy-egy formáját jelentik.

CURRICULUM VITAE

Finta Sándor építész 1973-ban született Budapesten. 1991–1992 között a kecskeméti Automatizálási és Műszaki Főiskolán ipari design, ergonómiai és esztétikai tanulmányokat folytatott. 1993–1999 között elvégezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) építészmérnöki karát. 2000–2003 között a Pálffy&Associates budapesti és tokiói irodáinak munkatársaként dolgozott, majd 2003-ban Dékány Tibor, Hatvani Ádám és Vadász Orsolya építészekkel megalapította a számos hazai építészeti díjjal jutalmazott, nemzetközi szaklapokban méltatott sporaarchitects építészirodát. 2004–2009 között szabadkézi rajzot és tervezést tanított a BME rajzi és formaismereti tanszékén. 2005-ben a sporaarchitects építésziroda munkatársaival és másokkal közösen megalapították a Kortárs Építészeti Központot (KÉK), amely ma már kétségtelenül az építészeti közélet meghatározó és megkerülhetetlen fóruma, s amely alapítványának kezdetektől kuratóriumi elnöke. 2009-től minden évben önkéntesként projektvezető építész a zanglai palota Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére megkezdett felújítási munkálatainál, Indiában. 2012 május közepe óta Budapest főépítésze.

Az eredeti cikket a H.O.M.E. magazin 2012/6. számában olvashatja.